Ezt annak kapcsán közölték, hogy a Magyar Hírlap arról írt: nem várható árvíz a nagyobb magyarországi folyókon.

Az OVF azt írta, olyan hírek láttak napvilágot a várható tavaszi vízügyi helyzettel kapcsolatban, amelyek nem fedik a valóságot.

Közleményükben kifejtették: a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet (ami az olvadáskor majd le fog folyni a két folyón) a sokéves maximum közelében van. Ez a vízmennyiség lefolyhat "békésen", szinte észrevétlenül, de akár rendkívüli árvizet is okozhat. Mindez az olvadás gyorsaságától függ. Önmagában a gyors hőmérsékletemelkedés nem elegendő, hanem egyidejű, nagy mennyiségű csapadék is szükséges ahhoz, hogy egy esetleges árvíz kialakulásához kellően gyors legyen az olvadás.

Kitértek arra is, hogy az Alpokban, nagy magasságokban felhalmozott hókészlet ritkán tud gyorsan olvadni, ezért egy esetlegesen kialakuló árhullám kialakulása szempontjából kisebb veszélyt jelent. Sokkal fontosabb az alacsonyabb, 1500 méter alatti magasságokban felhalmozott hó mennyisége. Kedvező körülmények között azonban - mint például tavaly is - nagy mennyiségben is el tud olvadni lassan, fokozatosan - tették hozzá.

Megjegyezték azt is, hogy önmagában csak eső formájában lehulló csapadékból is kialakulhat árhullám, akár nyáron is, mint 1980 augusztusában a Tiszán, vagy 2002 augusztusában a Dunán. A jelenleg a vízgyűjtőkön felhalmozott nagy mennyiségű hó csak annyit jelent, hogy a hó gyors olvadása hozzájárulhat egy nagyobb árhullám kialakulásához, de erre vonatkozólag semmilyen megbízható előrejelzés nem készíthető.

Az Országos Vízjelző Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a végbemenő folyamatokat, és naponta elemzi a kialakult helyzetet - fejtette ki az OVF.